Fekete-Kék
2006.07.17. 22:36
Fekete-Kék
Átment a téren a hangom Nem hallom jól Innen beszélek ha kéred De látod onnan szól
Csak szívd, még szívd Add át, ha megtelt a véred A szál itt fut tovább Itt senki sem vár ha félek Az éjszaka fejreállt. Itt állsz a fényben Rád szól a hangja Nézz fel az égre nézd, ott táncol egy belőtt hangya.
Érzed, nem?, de te lassan szállsz velem! Fekete kék...
Táncol az ablak a fénnyel Majd hátra néz Flegmán a sötétséggel, ez az álma Ha szembe lép
Csak szívd, még szívd Körben az arcunk a téren fekete szél alatt Felszáll az égre a füstje, ez az érzés elragad Itt ülsz a mélyben, rád szól a hangja Nézz fel az égre nézd, ott táncol a belőtt hangya.
Eltűnt a fény, eltűnt a fény, Eltűnt a fény, eltűnt a fény,
Nézz rám! Érzed, nem?, de te lassan szállsz velem! Fekete kék...
Árnyak
Nyomodban lépkedsz Mindig ott jársz Elmédből árnyak élnek nézd Kitart a vágy
Reggel vagy éjszaka Mindig úgy vár Mindent megkaphatsz magadból Csak érezd, hogy mindent odaadnál
Eleven vér a testedből Te vagy az arcod Bármit látsz most csak kérd, na kérd, Na kérd, na kérd...
Amiről nem beszélsz Amitől nem látsz Tudod és benned él Mert érzed Nem talál! Amiről nem beszélsz Ami még nem fáj Tudod és félve lépsz Mert érzed Fagyhalál!
Kezed a válladon Lábadra lépsz Szemedbe tükörképed néz De nem beszélsz
Akármit kérhetsz Bármit is látsz Mindent megkaphatsz magadból Csak érzed, hogy mindent odaadnál Eleven vér... Magadra nézel most is úgy fáj Testeden vadak taposnak, nyomukban jársz. Eleven vér...
Vigyél el
Nézem, jön a vihar A tények vize sodor Álmom, szemem hideg Mert senki nem jön elém Nem lesz semmi gond se baj Ne félj! Élni nem muszáj, ha nem lehet Porba hulló fényeső a vér Szűk lett ez a világ! Szólj rám ha kell Veled vagyok Vigyél csak el Ha nem baj!!! Nézem, jön a siker Az undor színe megöl Álmom, szívem hideg És senki nem jön elém Nem lesz semmi gond se baj Ne félj! Élni nem muszáj, ha nem lehet Porba hulló fényeső a vér Szűk lett ez a VILÁG! Szólj rám ha kell Veled vagyok Vigyél csak el Ha nem baj!!!
Néma ajkak
Szelíd könny a vér Néma tó az arc Az eső hangja hív De kinek mondanád Miért hazudnál? Félek Az emlék körbe zár Kék lesz Az eső és a sár Bármit odaadnál egy szóért De hangod mélyre száll, fáj még! Ezüst színű kép Senki nem beszél A mesék hangja hív De kinek mondanád Miért hazudnál? Félek Az emlék körbe zár Kék lesz Az eső és a sár Bármit odaadnál egy szóért De hangod mélyre száll, fáj még! Szívet fest a láng Fegyvert ránt az éj Feszült csendben állsz Mert az ajkad nem mozdul Nem beszél... Bármit odaadnál egy...
Benned vagyok
Testem némán Lágyan száll Mélyen benned Nincs már más. Ez az a hely ahol éreztem Hogy ez a szín ami várt Te vagy mélység a tengerben Ölj meg hát!
Véred ugyanúgy vérem Méreg amivel megtalálsz Várj! maradj ne vedd el a fényt Mert a méreg benned a vágy Várj! Te is szállsz velem, ahogy én De te ne engedj el már! Lelkem némán Hozzád száll Mélyen benned Mindig vársz Ez az a kín amit éreztem Hogy Te vagy a másik vágy Belövöm újra a vérembe Tedd meg hát! Véred...
...az első
Álmom vágyat éget a falakon A világ láthat, mióta megvagyok Vékony fekete csíkkal a kezemet Szemet is festett, hogy lássam az életet Bejön a fény Esik a hó Ki vagyok én Tudom jól Bárki láthat Én vagyok az első, a nagy fehér falon Velem a mélység, itt minden én vagyok Arcomon a felhő semmit nem takar Leszek az első, itt semmi nem zavar. Nálam nem, olyan könnyű az ébredés Egy falon végzem, az élet csak TÉVEDÉS. Érzem hideg a vérem ami megfagyott. Vagy nem is volt mert a testem csak krétafolt.
Orosz rulett
Szél, rámszállt az éj, megtalált Fényt, későn láttam már Nem volt rossz, nem féltem Nem fáztam, nem kértem Nézz rám, nem látok üres a tár
Térden állsz!
Vér, támaszt egy kéz, nincs tovább Fényt, későn láttam már Nem volt rossz, nem féltem Nem lőtt rám, azt hittem! Nézz rám, füstöl a cső, üres a tár
Térden állsz!
Fogd meg a kezem, és szorítsd A szívemhez, hogy érezzem Akarom látni az arcod, Mikor a vértől iszapos lánccal Magammal rántalak a Halálhoz Akarom látni a szemed Ahogy remeg, remeg, remeg a tested
Vér, támaszt egy kéz, nincs tovább Fényt, későn vártam már Nem volt rossz, nem féltem Nem lőtt rám, azt hittem! Nézz rám, füstöl a cső, üres a tár
Térden állsz! Térden állsz! Térden állsz! Térden állsz!
Élek még
Fekszem egy gyűrött ágyon Arcom a fényben Vigyázza őrült álom Fejemben mélyen Bezárva kéz a kézben Álom a lelkem Agyamban néma képek őrzik meg énem! Félve néz rám Arcomba vág Zöld fény árad Síromra vár Élek még Ez az érzés megmarad Élek még Csak a testem megtagad Élek még nem érzem önmagam Élek még Csak a zöld fény elragad! Fekszem egy tépett ágyon Kezemre nézek Nem segít rajtam, fázom És újra félek Bezárva kéz a kézben Álomnak érzem Agyamba tép a fénye Nem mozdul értem! Félve néz rám...
Jég
Csendben ha lép Mögötted áll Akarni kényszer Mindent még Fehér a vér Sötétben áll De tükre mindent elmesél Nem érdekel hol ér utól Kemény a hely ahol Nem érhet el, hiába szól Hideg a kéz a hátamon Jég Testem jég Némán Körbezár. Akár a fény Vagy mint a hang Akarni képtelenség még
Nem ég a tűz Szemében hó Karomnál jégcsapokra fűzve Nem érdekel, hol ér a vég Keményen hajt a tét Nem érhet el hiába hív Hideg a vér, fagyott a szív Jég...
A kép
Néma csend Sárga fal Tükörkép Görbe arc
Hideg ágy Meleg fény Valami más Tévedés
Néha nem értem mi van Olyan furcsa minden így Lehet, hogy nincs is semmi baj Talán álmodom még Elmozdul minden s visszaáll Repülni hív nem félek egy ismeretlen vágy. Ma újra vár Ha zöld az ég Magával ránt A falon bent a kép Megint száll Földet ér Újra más Fekete-kék
Lenéz rám Felkarol Belém lát Bármikor Néha nem érzem mi vár Olyan furcsa lett a tér Lehet, hogy nincs is benne más És csak álmodom még.
|