Ne nehezítsd meg

Éget, feszít a kín
Hiánya fájdalom, de hív
Engem nem ver át
Senki nem segít, ha jön a vágy
A hideg ráz!

Kell még, kell nekem
Végleg csapdába csalták testemet
Megvéd, tőrbe csal
Lelkem gyenge, rám omlik a fal
Rohadt láz

Zakatolás
Behatolás
Kiakadás
Ne nehezítsd meg
Adj még!
Hadd járjak az égen
Azt mondtam: Adj még!
Legyen végleg vége

Egy - két csepp elég
Csak adjatok, mert félek én
Látom, várom régen
Szenvedésemnek nincs vége még
Rohadt láz!

Néha megszakad a kép
Az álom tiszta térbe lép
Az jó, az majdnem az
Amit kérek magamtól, benne van
Segíts hát!

Zakatolás,
Behatolás,
Kiakadás,
Ne nehezítsd meg
Adj még!
Hadd járjak az égen
Azt mondtam: Adj még!
Legyen végleg vége

Segítened kell! Adj még!
Várnak rám az égben

Segítened kell! Adj még!
Várnak rám az égben
Nem akarom, hogy fájjon!
Adj még!
Eltűnök a fényben.

Zuhanás

Tested szabad nincs súlya már
Mögötted sötét a határ
Mikor lesz a lelked egész
Kínjaidtól álmod elég

Sötét az ég, az nem beszél
Soha, senki nem látta még
Te is néha csak álmaidban
Nagyon félve és nagyon halkan

Mi fáj? Dühös a szél
Bezár szemedbe néz
Ne várj, hangja üvölt
Mögötted csúszkál, beszakad a föld

Nincs kiút a fény felé
Ne add fel, ébredj ha hív
Gyerünk ugorj, mély a szakadék

Mikor lesz a lelked egész?
Kínjaidtól álmod elég
Mikor lesz a lelked egész?
Kínjaidtól álmod elég

Rohan a tűz, elkaparod magad
Mennyekbe küldöd utolsó szavad
Fekete kővel van tele a szád
Nincs levegő, se holnap, se után.

A felszinre tör elkábít minden szó
Ez kell nem lehetek mindig jó

Érzem nem bírom már
Éget s éltet a vágy

Félre minden nem érdekel más
Igyál még kezdődhet a pusztítás

Égess fel minden kínt
Élvezd a bűnt, ha csíp
Széttépett emlék száll, egy újabb élmény vár

Szürke a vérem, a testembe jár
Megvadít, mélybe ránt

Rossz út, rossz felé
Lelkem néha félre lép
Ébren hajszol a vágy
Élvezem, ha fáj

A felszinre tör elkábít minden szó
Ez kell nem lehetek mindig jó

Érzem nem bírom már
Éget s éltet a vágy

Félre minden nem érdekel más
Igyál még folytatjuk a pusztítást

Égess fel minden kínt
Élvezd a tűt, hogy hív
Széttépett emlék száll, egy újabb élmény vár

Szívja a vérem, a testembe jár
Megvadít, mélybe ránt.

Fehér hamu

Miért hívsz
Miért szívsz
Látni nem lehet már

Miért szívsz
Miért hívsz
Véred elapad karod is fáj

Hozzád eljut, tőlem nincs már út
Mindent megadsz, mégis elfordulsz

Miért szívsz
Miért szívsz
Látni nem vágylak már
Ugorj!

Látni egy fénylő színt
Testemet mélységbe húzná
Eldobok minden kínt
Nélkülem szálljon tovább

Nem szédít el már
Újra hívna, de nincs már vágy
Nem szédít el már
Újra hívna, de nincs már vágy

Miért néz
Miért mész
Hidd el nem neked szól

Miért szívsz
Miért hívsz
Véred elapad marad a por

Hozzád eljut, tőlem nincs már út
Mindent megadsz, mégis elfordulsz

Miért szívsz
Miért szívsz
Látni nem vágylak már
Ugorj!

Magányos

Nézz rám
Arcodon holdfény jár
Hív esténként újra az álom
Már vártam rá

Félek a felhőktől
Félek egy embertől
Félek, hogy nem várok semmit a reggeltől
De az mindig jön

Örvénylő víz hull rám
Úgy az arcomba vág
Mond miért kínoznál
Ha neked is fáj?

Nincs híd!
Köztem és közted
Megszűnt minden út

Nincs híd!
Kiáltásom nem hallják
Már sehol, még sehol

Nézz rám
Karomban élet jár
Hív, örvénylő áram a testemben
Bár láthatnám
Megvadult élményért
Megfakult emlékért
Miért álljak mellétek újra, ha úgy érzem.

Fizess meg

Vársz, alig állsz
Tudod jól, hogy indulok hozzád
Félsz, alig élsz
Arcodban ??? reszketve mész

Félhetsz, később minden szó
Nincs igazság mind ellened szól
Hol van arcodról a csíz
Most röhögj, ha egyáltalán bírsz

Várhatsz rám
Remeg a szád
A közelséged érzem már

(Nálam van a fegyver)
Nálam véget ér a tánc
(Megvan a megvan megvan a megoldás)
Nálam a szép szó nem használ

Nézd mit tettél
Jó sok baromsággal etettél
Kérj, úgy sem kapsz mást
Golyó nem sok, de mindent helyre ráz.

Nagy köpés

Nem hív, nem szól nekem
A mai nap már semmit nem jelent
Nagy köpés az egész
Rám szól, hát jó legyen
Ha itt vagy leszámolok veled
Ennyi belefér

Az egész mély és fejbe??? küld
Elég már
Nem érdekel, hogy összegyűr
Mert nem fáj

Másképp, máshogy lesz talán
Máshogy lesz talán
Holnap egész más nap vár
Elég volt a mából, hajts tovább

Nem hív, nem szól nekem
A mai nap már semmit nem teszek
Nagy köpet az egész
Tűnj el, éget fejed???
Elfordítem a tényeket
A mába ennyi fért.

Várom még

Nézd amit nem lehet
Nézd ami rám borul
Várom még amit nem ígértek
Fejem fáj, a fény betéved

Nekem ne mondd azt, hogy jól van így
Ma még röhög aki megfeszít
Figyelj rám, a szádra állok
Csak azt hiszem el, amit ma látok

Megérint és újra szól
Csak a vihar tombol távolról
Kérd amit nem lehet
Kérj és én megteszem

Figyelj rám a szarban állok
Csak azt hiszem el, amit ma látok
Megérint és újra szól
Csak a vihar tombol távolról

Várom még amit nem lehet
Félre lökhetem
Várom még amit nem lehet
Mire vársz

Várom még ami nem megy így
Lelkem újra hív
Fény ami megtalál
Kéz ami rám borul

Várom még amit nem remélek
Szemem fáj, a tűzbe nézek.

Másik oldal

Néma éj, nem szól senki rám
Útra kél, a végcél messze vár
Hazafelé, a hold mutat irányt
Hosszú utamon, fáradt útitárs

Végre új érzések közé
Elég volt már a szürkeség!
Most nem hagyom, nincs visszafordulás!
Nincs erőm, de hajt a vágy!

Ébred már a szó, megérint a fény
Rám borul minden jó, újra szép
Ami volt nem elég
Kell egy hely hol tiszta az ég,
Vár a másik oldalon

Jön egy hang, ismét belém hatol
Távoli zaj, nem fáj hogyha szól
Megmaradt érzések felé indul
Visz az út, vár a menedék

Régi, új érzések felé
Elég volt már a szürkeség!
Most nem hagyom, nincs visszafordulás!
Nincs erőm, de hajt a vágy!

Levetett gátlások

Ne hagyd abba, gyerünk hát
Tartsd magadban, amit eddig megittál
Ébren álmodom ma, minden szép
A föld elindul érzem, vízszintben a tisztesség
Fej fejhez ér
Nincs vége még

Kinevetett józan ész, maradt más
Elevenen égek szét, nincs hatály
Kerülj beljebb édes, vedd le a ruhád
Mindeni mindenkivel, ma mindenkiben bízhatnál

Hevül gyorsul a tempó, lüktet az éj
Levetett gátlásoktól bűzlik az egész
Test testhez ér
Nincs vége még

Kinevetett józan ész, maradt más
Elevenen égek szét, nincs hatály
Kinevetett józan ész, semmise fáj
Elevenen égek szét, nincs hatály

Rózsaszín a felhő, magába szív
Nincs múlt, jelen se jövő
Lebegek, remegek valami hív.

Fekete folt

Én nem vagyok, nem kérdezek
Számodra már rég nem létezek
Nem az vagyok, aminek te látsz
Álarc mögé bújt az igazság

??? kértél, becsuktad szemed
Számodra nincs már semmi, végeztem veled
Nem vagyok senki, hiszen, amit látsz
Nem nyalom talpad, akkor sem ha fölém állsz

Értsd meg nem kértem semmi mást
Hagyj békén már
Lépj le!
Értsd meg, hogy nincs szükségem rád
Ha nem bíztál bennem, most miért fáj a valóság

Magad vagy a hibás
Az a mi volt, fekete folt
Magad vagy a hibás
Az ami szép nem a tiéd, nem a tiéd

Én nem vagyok, nem kérdezek
Számodra már rég nem létezek
Nem vagyok senki, hiszen, amit látsz
Nem nyalom talpad, akkor sem ha fölém állsz

Értsd meg végre, nincs szükségem rád
Ha nem bíztál bennem, most miért fáj az igazság.

Dragon's Pit